11.14.07
Isten báránya
Múlt péntek óta fortyog a magyar sportközélet. Amikor Kovács Ágit megláttam a Napkeltében nyilatkozni, megállt a kezemben a kávéskanál, és nem azért, mert pakura állagú kávé jön ki a jó öreg kotyogósból. A stúdióbeszélgetésnek álcázott egyfelvonásos darab előbb szemöldök- felvonásra, majd heveny értetlenkedésre késztetett. Fuck me running, mi folyik itt? Az alábbiakban egy kis gondolati csapongást engedélyezek magamnak…
A tények: rocktóber 30-án reggel, a Kőér utcai usziban Ági nem tudott elégséges mennyiségű vizeletmintát adni a felbukkanó doppingellenőröknek (ezzel doppingvétséget követett el), viszont aláírt egy jegyzőkönyvet arról, hogy hivatalos elfoglaltság miatt megtagadta a vizsgálatot, és elhúzott a Hiltonba, hogy a pekingi olimpia után kezdődő civil pályáját egyengesse (a.k.a. randi Simon Templar-ral). Az ellenőrök továbbították a papírt a Nemzetközi Doppingügynökség felé, indult a mandula, akarom mondani: lavina.
Nos, egy-két dologgal nem árt tisztában lenni, mielőtt bármilyen következtetést levonnánk.
Minden egyes ilyen eset árt a magyar sport Athénban már alaposan megtépázott hírnevének, ezért pont egy ilyen kiemelkedő eredményeket szállító élversenyzőnek tisztában kell lennie a következményekkel. Nem naív kislány módjára viselkedni, nem hisztizni (durr, egy pofon! :)), hanem a mindenkire érvényes, általa jól ismert szabályokat betartva, az ellenőrző hatósággal együttműködve alávetni magát a hivatalos eljárásnak. El lehet dönteni, hogy a felkészülési időszakban a pekingi szereplés, vagy az olimpia utáni élet megalapozása fontosabb… Még egy Kovács Ági sem gondolhatja, hogy az előírások alól kivételt jelenthet, és két szempilla-rebbentést prezentálva hamarabb szabadulhat. Nem. Pályafutása során kismillió teszten átesett már, tudnia kell, hogy mindez mivel jár.
De rendben, tegyük fel, hogy Ági keze-lába már remegett a közelgő UNICEF rendezvényre gondolva, és hitt az ellenőröknek, akik állítólag azt mondták neki, hogy nyugodtan mehet kaviározni, nem lesz semmi gond. Azonban előtte itt írd alá a jegyzőkönyvet. Aláírta. Aztán az edző is. Pecsét. Kerékgyártó utcai posta. Sorszámhúzás. Ajánlott levél, címzettje: WADA. Ezt szedd ki.
Bennem azért felmerült néhány kérdés… Mi a kurvanyját csinált eközben az edző? Turi Györgynek még a versenyzőjénél is jobban kell ismernie az idevágó rendelkezéseket, és tudni: ez az aláírás még sokba kerülhet Kovács Áginak, de ha továbbmegyek, akkor az egész magyar sportnak. (Azt csak a margón említem meg, hogy a zuhanyhíradó szerint a MOL Rt. az olimpiai csapat támogatását a doppingügyek zéró-toleranciájához kötötte.) Hogyan engedhette neki ezt a szarvasbakit elkövetni, sőt, a saját aláírásával asszisztálni ehhez az öngyilkos húzáshoz? Az én olvasatomban Turi felelőssége legalább akkora, mint Kovács Ági felelőtlensége.
200 női mell
Most menjünk át az összemocskolt üvegtábla másik felére, és nézzük az ellenőrök szemszögéből az egészet. Doppingellenőrnek lenni ezekben a napokban nem egy népszerű állás, hiszen a postaládájuk nem csak Tesco-s reklámújsággal, lakást vennék a környéken-cetlikkel, hanem anyád-hátán-megbaszlak lényegi mondanivalót hordozó fenyegető levelekkel is telik. De lássuk, mit is (nem) követtek el?
A Magyar Antidopping Csoport feladata, hogy a kontrollcsoport tagjait (világ- és olimpiai kerettagok, világversenyre készülő versenyzők, OB-k első három helyezettei, stb.) szúrópróba-szerűen ellenőrizzék. Működését a nemzetközi gyakorlatból átvett ajánlások szabályozzák. A felkészülési időszak alatt a versenyzők kötelesek bejelenteni az edzések idejét és helyét, hogy a csoport megtalálhassa őket, ha éppen ők vannak soron. Aki azt hinné, hogy ez baszogatás, az gondoljon bele abba, hogy szigorú ellenőrzés nélkül hová fajulhat a dopping-cécó… Ha nem akarunk világelsők lenni az egy világverseny után elvett érmek számában, ezt tudomásul kell venni.
Örökzöld téma a honi sportdiplomácia mérhetetlenül alacsony színvonala. Ebből a szempontból érthető a MACS vezetőjének szándéka, aki a maga eszközeivel, a maga területén igyekszik mindent megtenni a magyar sport hírnevének megtisztításáért. Pech, hogy az úszókarrierje vége felé közeledő Kovács Ági került a hálóba, a hal, akivel a MACS a nemzetközi szervezetek felé demonstrálja következetességét: nem tesznek kivételt senkivel.
A híradásokat tekintve feltűnik, hogy mind a MACS vezetője, mind az ellenőrök megtagadták a nyilatkozatokat. Mintha a már írásba fektetett tényekre akarnák bízni az úszószövetség fegyelmi bizottságának döntését, nem kívánnak többet hozzátenni a dologhoz, pedig engem is megvesz a kíváncsiság, hogy tényleg mondták-e Áginak, hogy nyugodtan menjen bandázni a Hiltonba, és ezzel tényleg félrevezették-e? Ha igen, akkor mehet a kerékbetörésük, de ha csak a folyamatban lévő eljárás miatt nem nyilatkoznak, akkor azt elfogadom… Csak egyszer derüljön már ki az igazság! Egyelőre csak a versenyző oldaláról ismerjük a sztorit.
Meggyőződésem, hogy Ági nem szedett semmilyen tiltott szert, egyszerűen eljárásbeli hibát vétett. Ugyan a tényleges doppingolás és a doppingvétség között zongorázni lehet a különbséget, az érvényben lévő szabályozás szerint mindkét esetben elkaszálás a procedúra vége. Éppen ezért fogom holnap feszült figyelemmel követni az úszószövetség fegyelmi bizottságának döntéséről szóló híreket. Megjósolni sem tudom, mivel fognak előrukkolni, megvédik-e az aranytojást tojó tyúkot, vagy a nemzetközi szövetség retorziójától tartva saját maguk meszelik el Kovács Ágit, esetleg a 8-as pályán felúszó joghézag, elégtelen bizonyíték, nem megalapozott tények triumvirátus győz? Nehéz egy ilyen komplex ügyben tisztán látni, ahol keveredik a jog, az érzelmek, az okok és indítékok…
Mindenesetre: A hülyeségnek ára van. Kovács Ágnes, kérjük fáradjon a hármas kasszához.
Permalink Eddig 33 szakértő szólt hozzá
