Sporttársak, elkötelezett kollégánk, Szenyó visszautasíthatatlan ajánlattal fordul sportszerető kommunánk felé. Mindenkit egy sörért… ja, az nem ő…
Válasszuk meg az elmúlt jó sok VB legjobb meccseit és szerezzük meg tőle DVD-n, aztán dicsérjük meg őt nagyon azért, mert a rendelkezésünkre bocsátotta a 4 db adathordozót. Hosszú agyalás után sem ugrik be, hogy az ominózus POR-ENG (2:2) hol volt, pedig azt megnézném szívesen és jellemző, hogy a legrosszabbra persze emlékszem (Franciaországban volt egy ROM-CRO meccs, borzalom!). Szóval tessék szépen a kommentek között szavazni, hogy melyik meccseket szerezzük meg. Én gondolatébresztőnek javaslom a 86-os ruszki-magyart, mert megérdemeljük.
Kicsit visszanézegettem itt és megromlott memóriám (nem szabad vele viccelni, jól tudjuk) foszlányain át a következőket tudom javasolni.
1994 USA
ARG-NIG 2:1 (ebben biztos vagyok, Caniggia gólja miatt meg szinte kötelező)
BRA-HOL 3:2 (óriásit küzdöttek a Hollandok, ez is nagy meccs volt, óriási kapusbaki a végén de sípszóig izgalmas derbi)
1998 Franciaország
SPA-NIG 2:3 (Szegény Zubizareta, bakker… ja, meg egy irgalmatlan nagy gól is volt!)
ARG-ENG 2:2 (Owen bemutatkozása, ki ne emlékezne a 40 méteres vágtára)
2002 JPN-KOR
KOR-SPA, vagy KOR-ITA csak a vérnyomás rendbetétele miatt…
TUR-KOR (harmadik helyért jó meccs volt, sok góllal…)
2006 Németország
HOL-POR 0:1 (a csontzene miatt kiváló előjáték gyanánt)
ARG-SER 6:0 (volt egy nagyon komoly gól, nemtom hányadik… meg alázzák a szerbeket, az mindig jó)
Tök jó, hogy megvártam az első reakciókat az aranylabda ügyében, mert így azért egy kicsit meg is kell védenem egyik kedvenc védőmet, először meg arra készültem, hogy verbálisan porba alázom a szavazókat. Skizó, mi?
Ha Abramovics odajön hozzám, hogy „Zdrasztvuj, Benyóka, itten van egy bianco csekk, lássál hozzá sebtiben a REAC keretének megerősítéséhez”, akkor bizony Fabio telefonja már másnap a Lángolj fel, rákosmenti tűz-re csörög, hiszen egy csapat úgy kezdődik, hogy végy egy jó… izé… középhátvédet, hogy kapus már ne is kelljen. Nos, Cannavaro remek választás erre a posztra, mondhatnánk, John Terry és Alessandro Nesta mellett a világ legjobb liberója. Jól helyezkedik, nagyon jól szerel, kitűnő rugóinak köszönhetően alacsony termete ellenére lefejelni is nehéz, szóval egy biztos védelem alappillére. Hogy egy szar védelemben mire megy, azt meg látjuk Madridban, mert a szezon eddig eltelt részében elég halovány teljesítményt nyújt, de ne lepődjünk meg: a VB évében mindig az számít, hogy a seregszemlén mit domborít az ember. Ott viszont ő volt a király, tort ült a védekező foci, így logikus, hogy egy középbunkó kapja a legrangosabb elismerést. Ebből a szempontból tehát teljesen jogosan kapta meg egyetlen klasszikus hátvédként az aranylabdát (Beckenbauer és Sammer azért elég gyakran tűnt fel az ellenfél kapuja előtt).
Ehhez jött még az aranyzsuga
Azt viszont, hogy rossz irányba megy a foci, senki nem vitatja. Az egy csatáros (vagy csatár nélküli) játék csak elűzi az embereket a stadionokból és persze a képernyők elől is, pont ezért érthetetlen, hogy miért kell ebben a nézőgyilkos időszakban pont egy hátvédnek adni a kitüntető címet, amikor éppen tartani kellene az emberekben a lelket. Nem baj, hogy alig látunk gólt, de amit Henry, Eto’o és Ronaldinho csinál, az még mindig szemet gyönyörködtető, fel a fejjel emberek. Erre bumm, bele a pofádba: törjenek a lábak, legyen mindenki lesen, minden meccsnek 1:0 a vége (gólszerző: Kriston 11-esből) és vigyorogjon a dobogó tetejéről a macskazabáló banda 24 védővel a keretben, minden meccsen büntetőkkel továbbjutva. Ehhh…
Hát, mint rendesen, az igazság egyrészt odaát, másrészt meg félúton van. Ha innen nézem, igenis Cannavaro volt 2006 legjobbja, ha meg onnan, akkor 1954 óta minden évben Puskásnak kellene kapnia a berni döntőben elvett gólja miatt. Nem muszáj egyetérteni…
Nincs nagyon mit mondani erről a Veszprém-Szeged meccsről. Méhes Gábor, a Sport1 kommentátora mindent elmondott, amikor a második félidő elején kibökte: ez nem rangadó, csak egy tucatmeccs a Veszprémnek. A próféta szólt belőle: a vége tényleg tucat lett, azaz 12 góllal zúztuk tönkre a Szegedet. Szenyóval és Gábival ott voltunk tavasszal, amikor a döntő 4. meccsén minket aláztak le 10 fával (volt ott is 12…), de az azért más volt, döntő ide, tét oda, mi 5. meccset akartunk és így alázott porba minket a vérszagot remekül megérző Pick. Ez most egészen más volt, cirka 7-8 percig volt meccsben a Szeged, utána elléptünk és a szünetre el is döntöttük a lényegi kérdéseket. Két dolog van, amiről megosztanám veletek a véleményemet.
Puki, azaz Puljezevics egy patkány, egy féreg, egy csótány. A kupadöntő után bemutatott közönség hergelése után megszűnt embernek lenni a szememben és mit tagadjam, nagyon vártam már, hogy visszanyaljon neki a fagyi. Fogott ugyan néhány ziccert, de a másik kapuban álló Perics teljesen elhomályosította, amikor pedig Tombor azt a megalázó gólt dobta neki, olyan elégedetten dőltem hátra, mintha Jennifer Lopez térdelt volna épp elém.
Háromszoros MUHAHAHA!
Meccsrejáró pajtásaim tudják, hogy Tomi személyében beépített emberem van a szegedi táborban, akitől megdöbbentő információhoz jutottam: egy szegedi szurkoló a meccs után letekert egy lángost Ilyés Fecinek, aki kétségtelenül ocsmány szarul játszott. Általános vélekedés az afődön, hogy a ballövő hozzánk igazol, ezért feszültek be a szegedi kollégák olyan csúnyán rá, merthogy állításuk szerint a szintén tőlük igazolt Buday is hasonló módon szabotálta a csapat játékát utolsó szalámis évében. Tudja fene, egyrészt nem hiszem, hogy Ilyés a mi szintünk (bár fiatal, könnyen felhozhatjuk, emlékezzünk, anno Pérez is késsel-villával nyúlt a labdához), másrészt a posztján Charlie mögött a nagy ígéretnek tartott Putics a jövő embere.
Szóval az Újszegedi csarnokban hallott „10, 10, 10!!!” után nagy boldogság volt ezt 2500 veszprémi torokból hallani, de a lényeget egy fórumon olvastam: „A Veszprémnek sem jó, hogy ilyen gyenge a Szeged, mert legyőzni csak egy erős Picket igazi dicsőség!”
Aki eddig azt hitte, hogy a krumplis halnál nincs nagyobb összemixelt baromság a világon, az most lepődjön meg, mert Telefonos Segítség olvtársunk a következő sportról olvasott a HVG-ben:
„A sakkboksz szabályai viszonylag egyszerűek. A mérkőzés 11 menetből áll, hatban a bábukat tologatják, ötben a pofonokat osztogatják. Egy meccs mindig sakkal kezdődik, annak a villám változatával, és egy ilyen menet négy percig tart, amit egy perc szünet után kétperces ökölvívás követ, majd újra jön a sakk. Győzni kiütéssel, illetve mattot adva lehet, valamint akkor, ha az ellenfél föladja a küzdelmet, vagy lejár az összesen 12 perces gondolkodási ideje, de a bokszrészben a bíró technikai KO-val is véget vethet a találkozónak. Ezek híján marad az ökölvívásban kimondott pontozásos győzelem, ha pedig minden döntetlen, a sötéttel játszóé a diadal.”
Normáááálisak ezek? Már nemzetközi szövetségük is van, sőt, már dalba is foglalták ezt a hülyeséget. Kíváncsi vagyok, mikor lesz belőle olimpiai bemutatkozó sportág…
Nálam jobban nem utálhatjátok Mourinho-t, az fix, ennek ellenére ezzel kell kezdenem: a Chelsea nem direkt kapott ki, bár az is igaz, hogy ha nyernie kellett volna ezen a meccsen, várhatóan megtette volna. A Werder nagyon jól játszott az első félidőben, teljesen megérdemelten szerzett vezetést, ám a második félidő közepére teljesen elkészültek az erejükkel. A sérült Drogba helyén játszó Sheva viszont még mindig nem az igazi, Robben minden mozdulatából sütött a sértődöttség, Joe Cole pedig sokkal jobb játékos, mint amit tegnap mutatott. Szóval még egyszer: nem mondanám, hogy mindent megtett a győzelemért a Chelsea, de azt sem, hogy direkt szívtak volna ki, hiszen egy nagyon jó Bremen is ott volt a pályán. Nagy kár, hogy a háromból egy kizuttyan.
Ezt a kérdést két hét múlva a Werder és a Barca egymás ellen tisztázhatja, méghozzá Barcelonában, ahova nem nyerni járnak az ellenfelek, más kérdés, hogy a zöldeknek egy pont tökéletesen megfelel a továbbjutáshoz. A katalánok ugyanis simán leverték a Levszkit Szófiában, így két ponttal vannak a németek mögött. Izgis kis csoport, tudtuk előre, hogy az lesz.
Ekkor nem hittük, de az egyetlen gól ez volt
Az Inter is magához tért, megverték a Sportingot, de ebből nem sokat láttunk, mert a Viasat helyén a nagy fekete képernyő és a kommentátor hangja volt, semmi más. Így fordulhatott elő, hogy Crespo gólja a Hallottuk rovatba kerül – a felelős meg a pokolba, remélem. A lényeg, hogy a Bayern és az Inter megy tovább, várhatóan ebben a sorrendben, de nem lennék meglepve, ha mindkettőjüknek ez jelentené a végállomást is, mert egyikük sem valami meggyőző idén. Valamiért úgy érzem, hogy ez az Inter akkor sem lenne jó csapat, ha dr. Mengele klónozna nekik egy Pelé-Puskás-Maradona triót, szóval, hogy úgy mondjam, vérszarok.
A Liverpool nyeri az unalomcsoportot, a PSV lesz a második és akit ez érdekel, az szégyellje magát. A nagy liverpooli ősök nevében kikérem magamnak azt az ocsmány játékot, amivel a vörösök népes szurkolótáborukat büntetik, belőlük sem nézek ki nagy menetelést, bár akkor sem voltak jobbak, amikor felültek Európa trónjára. A PSV mindig jó csapat, ott vannak a második vonal élmezőnyében, de ha a harmadik egymást követő évben is megkapják a Lyon-t, akkor idén sem mennek messzire. Én azért drukkolok nekik és nem csak Gábika miatt. (Azért sem, mert tegnap a csapata 7-4-re legyakta a csapatomat.)
A szezont nagyon jól kezdő, azóta kicsit megtorpanó Valencia simán hazahozta a csoportot, bár igazán erős ellenfélbe nem botlottak, náluk a 16 között kezdődik a BL. Most is tiszta volt, mint anyám híre, Morientes nagy örömünkre egy szép fejessel ismét jelezte, hogy a Mór még mindig teszi a kötelességét. A Roma viszont óriási balszerencsével még ki is eshet, hiszen sikerült kikapni Ukrajnában. Ha tehát a Sahtar nyer Valenciában (egy ha-val kezdődő mondat, aminek nincs sok értelme…) és a Roma otthon csöcsre pattan az Olympiakosz ellen, akkor az ukránok jutnak tovább. Erre azért ne fogadjon senki, bár a csatár nélküli játék zászlóshajójától (AS Roma) minden kitelik. Nekem nem hiányoznának.
Népek barátsága vagy Te, Sport. A skót bajnok japán középpályásának az angol csapat portugál játékosán irányt változtató szabadrúgására hiába vetődött a holland kapus. Szóval a Celtic megverte a MU-t a kimaradt tizenegyesek keddjén, Saha ugyanis egyenlíthetett volna, de a mészpöttyről sem ment neki, szebben fogalmazva mutatós légi út után kiszedte a kapper. Tudjuk, hogy a Bannockburni Csata óta eufórikus örömet okoz minden kelta szívnek, ha elvérző angolokat lát, így a várhatóan sima továbbjutás mellett a MU szar formája is meglökte kicsit a glasgowi kocsmák fogyasztását. Ugyanitt a Benfica legyalulta a harmatos dán bandát, akikről azt kell tudni, hogy náluk védett Rabóczki is, de elzavarták a mostani kapus miatt. A csóringer meg két elég komoly lepkével büntette a csapatát, gratu a remek szemű mánágereknek.
Japó
Büdös bundás CSZKA, vázzák meg, ha elcseszik a fogadásomat. Pedig nagyon úgy fest, mert kicsöccsentettek a magára találó portugáloktól (hogy a luzitánok nyernek Moszkvában, az pont olyan, mint jamaicai bobcsapat) és így nagy veszélyben vannak. Az utolsó fordulóban ugyanis Porto-Arsenal meccs lesz, míg a ruszkik Hamburgba mennek, hogy egy esetleges győzelemmel életben tartsák reményeiket. Gábi csapata is szarban lehet még, ha kikapnak és közben nyernek a muszkák…
A Milan olyan formában van, hogy simán beférne Titó centerhalfnak, mondjuk. Otthon is égnek, mint a rongy, ráadásul meglepő vereségeket szenvednek el a BL-ben is. Ettől még továbbjutnak, de Ancelotti alatt rezgőre lett állítva a kispad, mert attól a csapattól, ahol stabil kezdő Tőzsér, egy Milannak nem szabad kikapnia – még Titóval a védelem tengelyében sem. Nos, ők megtették, ettől persze még továbbjutnak, nem úgy, mint a Juhászt a kispadon jegelő Anderlecht, melynek annyi iksze van, mint a fireballs infieldnek összesen (na, jó, annyi nincs azért…). Röhej, de a második a Lille lesz a csoportban, tegye fel a kezét, aki ismeri akár egy játékosukat is. Senki? Oksa, én sem…
A gólszerző, akit honnan is igazoltak?
És akkor a rangadóról.
A legfontosabbal kezdem: azért nem nyert a Real, mert jobb csapat a Lyon. Az első félórában el is dőltek a nagy kérdések, onnantól kezdve már Carew is csak arra figyelt, hogy minden labdaérintésére jusson legalább egy csel, viszont ha van egy társa elől, tutira vág még egyet a Lyon és eldönti a mérkőzés sorsát is, nem csak a továbbjutási sorrendet. Két egymást követő évben utasították maguk mögé a Real-t, akinek ez sem elég, annak még annyit, hogy három stabil kezdő hiányzott a franciáktól, úgy hülyítették meg a friss aranylabdás (?) Cannavaro-val felálló Blancókat.
Megeshetett volna a világ csúfsága is, hogy ilyen játékkal győz a Real, de az égiek Lófejű Van Nistelrooy-t rendelték 11-est rúgni, aki Forgácsné próféciáját valóra váltva kihagyta, illetve a szintén nem különösebben jóképű Coupet kiszedte. Így igazságosnak mondható az X, más kérdés, hogy ha kellett volna, szerintem a Lyon előbb rúg gólt, mint a Madrid.
Én már csak attól félek, hogy megkapják a Barcát a másodikak közül, aminek azért nem örülnék, mert szar lenne a katalánok nélkül a BL.
“A Bernabeuban remek lehetőség adódik előttünk, hogy bebizonyítsuk, a Lyon nemcsak egyszerűen veszélyes a legnagyobb csapatokra is, hanem egy igazi nagycsapattá vált már. Játékosaim ennek tudatában készültek és várják a találkozót.”
A hétvége nagy eseménye a Csináltuk rovatba kívánkozik. Benyóka életében először pókerezett pénzben és hogy, hogy nem, egyből pluszba lendítette a budget-et. Volt flush-full csata, meg nagy all-in parádé a vége felé, mert a társaság nagy része már lélekben az Amber Smith koncerten járt, így izgalmasnak nem mondható végjáték utána egy high card-al vittem a bankot. Az est további részéről kevés adat áll rendelkezésemre, sajnos éjfél körül bekapcsolt a robotpilóta és azt sem tudom, hogy és mikor értünk haza… valami taxi rémlik, meg Titó… (szólj, ha tartozom, T-man!)
Még a csináltukba: megindul a vasárnapi bajnokság a Fehérvári úton és bármilyen furcsa, győzelemmel nyitottunk. Nem is az aránya (3:1) meglepő, hanem bejefező csatárunk személye: Gábika ugyan gólt nem szerzett, de megtette a magáét mezőnyben. Sokat futott, és akkor semi pityeredett el, amikor egy csúnya bácsi helyben hagyta a vonal mentén (nem úgy…). Szóval Gábika, thank you, thank you, thank you.
A hétvégi focikínálat eleve kutyának nézett ki és sajnos az is volt. Néztem az Inter tusakodását, ahol szokás szerint moslék focival (és a szokásos Crespo góllal) otthon tartották a három pontot, aztán ott volt a szombati Middlesborough-Liverpool, ami kifejezetten néző-gyilkosra sikeredett és nem csak a 0:0 miatt. Ezt a liverpoolt, BL győzelem ide, vagy oda, egyszerűen fáj nézni. Értitek?! Fáj! Benitez monnyon le!
Remélem, még a télen lelép!
Viszont, az egyetlen örömteli dolog, ami a Néztük rovatba kerül, a tegnapi Blackburn-Tottenham meccsen esett meg és a szokásos whooooááááááá, bazzeg! feltöréséből már a kevésbé elhivatottak is tudhatták, hogy valami rendkívüli történt. Nos, Tugay, a rutinos török egy kipattanót segített a kapuba mintegy 25 méterről. Elég szar minőségben, de itten van ni.
Cannavaro aranylabdájáról majd akkor, ha biztos lesz. Egyelőre csak annyit, hogy valahol jogos, valahol meg a napjaink futballjának kritikája, hogy egy középső védő, egy söprögető, egy libero, egy középbunkó kapja az aranylabdát.
Szenyó kolléga gyűjtésének eredményeképpen akciócsoportunk hozzájutott Bozsik Péter ex-kapitány jelentéséhez, melyet a szövetség felé benyújtott a máltai szeretetszolgálat ellen elveszített meccs után és amit végül nem fogadtak el. Na, ezt mi sem fogadjuk el.
Katt a képre a teljes jelentéshez
Az egy dolog, hogy hemzseg a helyesírási hibáktól, fingja nincs, mit kell egybe és mit külön írni, de ez igazából nem olyan nagy baj, tudjuk jól, hogy a játékosok között viszonylag ritkák az OKTV helyezettek és a Körmönfontoló egykori győztesei, így el is tekintenék a morfológiai mélyelemzéstől (annál is inkább, mert három egymást követő vizsgán vágott ki belőle dr. Budai), koncentráljunk inkább a tartalomra.
A kulcsszó: mentális (és ragozott alakjai). Ezek szerint egyszerűen csak hülyék vagyunk, nagyon köszi, mester. Főleg azt, hogy a Norvégia elleni kudarc legfőbb oka nem más, mint a mentális erő ingadozás. Nem szeretném magamat fényezni, de már jó néhány postban megemlítettem, hogy nem lehet azzal a taktikával pályára lépni, hogy a két szélsőhátvéd baszogatja előre a labdákat a csatárok felé, ehhez nem kell Einsteinnek lenni, elég megnézni két meccset, amikor ezt csináljuk és máris világos, hogy ezzel egy dolgot érünk el: megtudhatjuk, hogy Torghelle a kapunak háttal állva is ki tudja állíttatni magát. Na, erre ezt olvashatjuk: a fentieket figyelembe véve erősebb ellenfelek ellen nem fogom minden áron erőltetni a rövidpasszos labdakihozatalt, hanem felívelve a labdát a pálya középső részén igyekszünk többet birtokolni azt. És láthattuk, ha mást nem is, ezt az utasítást betartották a fiúk, ívelgettek előre rendületlenül, de magyar játékos fejpárbajt akkor nyer, amikor Csurka mondja a megnyitóbeszédet a Gay Pride felvonuláson.
Aztán jön a sérültekkel: Porsche Vili, Lőw, Molnár… az a szomorú, hogy bárkit is érdekel, hogy ezek sérültek! De a java még hátra van, mindenki olvasgassa a játékosok értékelését.
Halmosi kiváltását indokoltnak tartja, főleg, mert szarul játszott a törökök ellen. Na, aki nem figyelt, annak a kedvéért, Halmosi és Huszti egymás lábát taposták 55 percig, míg le nem esett a kapitánynak, hogy két balszélsője van és nem férnek el egymás mellett, így lecserélte a tényleg vergődő debrecenit.
De a legdurvább, Molnár. Most kellett megtudnom róla, hogy jól helyezkedő, jól passzoló, magas taktikai felkészültségű és technikailag is képzett. Még jó, hogy nem gyors, bazzeg! Ezt most a legkomolyabban mondom, hogy aki tényleg ezt gondolja Molnárról, az nagyjából akkora szakértő, mint Gengszer Dalton (Lucky Luke) a sport1-en.
Dárdai nem játékügyes (kit érdekel egy védekező középpályásnál, hogy nem csinál őrjítő cseleket???) és a helyettesnek Kantát, Tőzsért tartja, akik irányítók. Ha a saját játékosainak posztjával sincs tisztában, akkor minek ül ott, emberek???
Na, és akkor nekimegy Gerának, aki kétségtelenül cserben hagyta Máltán, de ettől még nem mondhatnám etikusnak, amit csinált. Meg kellett volna keresni Zolika helyét a pályán, nem lebaszni, hogy szarul játszott.
Viszont Sányi vékony technikai tudásán nagyon jót röhögtem. Sajnos mentálisan úgy látszik, mindenki gyenge, így nem lehetett esélyünk Málta ellen sem.
Na, nem akarom túlragozni, olvassátok el, 5 oldal az egész, de sok mindenről képet kapunk, ha vesszük a fáradtságot és végigfutjuk. Itt tartunk ma.
Gazsi megmondta, mivel nem szabad viccelni. Miután mintaszerűen a kocsiban hagytam a szemüvegemet, majd átverekedtük magunkat a kapuknál ácsorgó tömegen, megtaláltuk szintén minket kereső pajtásainkat és már fel is csendült a Blame Canada (vagy Oh, mindegy…). A körítésről annyit, hogy elég sok néző volt, így legalább valamennyit eltakartak a ritka ocsmány stadionból, szerintem a vadonatúj főlelátó is ultra-gáz, a kiszolgálóhelységek a szokásos színvonalúak, de ami a legnagyobbat büntetett, az első félidő középére az egyetlen büféből elfogyott a sör. Na, Gazsi itt fejezte be a meccsre járást a következő 5 évre és Airdeevel nagyokat durrogva a stadiontól 10 perc sétára található kocsmában kerestek enyhülést.
És akkor a meccs. Nagyon kell vigyáznom a szavaimra, mert megkapom, hogy már semminek nem tudok örülni, én mégis inkább őszinte leszek és vállalva Gabesz neheztelését megmondom: ocsmány egy kurva szar meccs volt.
Nagyon vártuk az ifjoncokat, akik az első félidőben nem is voltak rosszak, viszont pontosan ugyanazok a magyaros hibák jöttek elő, amik mindig megvoltak: képtelenek vagyunk 10 méternél hosszabb passzokat pontosan kivitelezni, leütköznek minket és csel csak akkor, ha inkább passzolni kellene helyette. Az első feles ennek ellenére nem volt rossz, volt néhány egész formás támadásunk, de a két szélen Bodnár és Vanczák egymást alulmúlva rombolta az összképet. Szóval kiemelkedő teljesítményt nem igazán láttunk, de a félidőre Priskin szép góljával előnnyel vonultunk és vártuk, hogy majd a másodikban még jobb lesz.
Ennek persze mi is örültünk…
Nos, a második félidő ahogy van, felejtős. Az, hogy Kanada beszorít minket és a támadásaink abból álljanak, hogy az egy szem csatárt próbáljuk megtalálni kiugratásokkal, egyszerűen röhej. De itt volt még az is, hogy pontosan úgy védekeztünk, mint a Gellei, Bicskei, Csank, Bozsik csapatok: 5 méterre az embertől, így még a szerény képességű kanadaiak is tök simán jöttek át a félpályán, borzasztó volt élőben látni, mennyire nem tudjuk a saját térfelünket sem ellenőrzésünk alatt tartani. A gól nem volt benne a vendégekben, így a második félidő azzal telt, hogy bosszankodtam a gyenge játék és a rengeteg elcseszett passz miatt. A legnagyobb csalódás az, hogy azt vártuk, győzelemre törő, nagyon ügyes és felkészült srácokat fogunk látni, ami részben meg is valósult, de a válogatottunk hajszál pontosan olyan gyenge volt, mint Málta ellen, csak Kanadának nem volt egy olyan csatára, mint Mifsud.
Sok minden jár még a fejemben, még biztos hozzászólok a témához, végszónak legyen elég annyi, hogy biztos lesz ez még jobb is, mondjuk Kantával és Németh Krisztiánnal, de most ennek nem nagyon tudok örülni.
Várhidi nem szarral gurigázik, ha fiatalítani kell. Berikkantott a középső csoportos foglalkozásra, hogy babzsák, uzsi-doboz, tisztasági csomag összepakol, irány az edzőtábor. A kispajtások pedig megfogták egymás kezét és követték a bajuszos bácsit, aki a zajongó siserehadat Skuhravi-frizurája egyetlen lendületes csapásával elhallgattatta. Mi, akik szeretjük a gyerekeket (de nem kívánunk egy iskolásfiút, mint Dumb) tömött sorokban vártuk, hogy Szenyó kolléga kihirdesse a fehérvári utazó keretet, mely Gabesszal és Gabesz Jr.-al lett végül teljes. Idevigyázzatok, íme a kezdőnk:
Bodnáron jól áll a kukásmellény
Végh Zolit szeretjük, mert veszprémi. Egyébként meg nem rossz kapus, bár én Babost jobbnak tartom. Nem fiatal már, ő képviseli a rutint és meg kell követnem Várhidit ezügyben: a kapus legyen rutinos, irányítsa hangos szóval a védelmet (főleg, ha hátulgombolós rugdalózóban játszik a fél hátvédsor) és persze védjen is. Azt Zoli tud, úgyhogy nyugodtság, Királynál sokkal rosszabb nem lehet.
Bodnár még Matthaeus kedvence volt, most is a keze alatt játszik. Szerintem nála komoly képességbeli hiányosságok vannak, de be kell ismernem, nem nagyon tudok a jelenlegi garnitúrából olyan jobbhátvédet, aki egyértelműen megelőzné Bocit. Elég gyors, viszont 10 passzából 3 pontos, tovább 2 elfogadható, 3 katasztrófális, a maradékból meg lefordulnak és gólt kapunk. Hajrá, Boci!
Balogh Béla, ilyen névvel csak középhátvéd lehet valaki. Vagy masiniszta, esetleg buszsofőr. Nem tudom, Bélánk milyen civil foglalkozás alapjait sajátította el, az biztos viszont, hogy remek felépítésű, colos gyerek. Az MTK elég kevés gólt kap, tulajdonítsuk ezt részben neki és máris jobb szívvel fogadjuk az egyébként masszív kockázatot magában hordozó pályára lépését a kulcsfontosságú középhátvéd poszton.
Juhász Roliról leírtunk mindent már, ami le lehetett, most elég róla annyi, hogy egy éve a legfiatalabb játékosa volt a válogatottnak, most meg a rutinosak közé tartozik (23 tavasszal a háta mögött!). Én még szarva hibái ellenére sem tudok nála jobb magyar liberót, úgyhogy maradjunk annyiban, az ő helye a kezdőben megkérdőjelezhetetlen. Ezt a szót nem írom le többet, 10 perc után állt össze úgy, hogy nem húzta alá a word.
Vanczák két gólt lőtt a hétvégén a belga bajnokságban, biztos ennek szól a bizalom. Halmosi, aki kétségtelenül sokkal tehetségesebb nála nincs formában, így valahol jogos, hogy nem ő kezd, de azért Vilmosunk helyett már sokkal inkább el tudnám képzelni a folyamatos Bundesliga-kezdő Szélesit (egy rakás szar ő is, de azért az összehasonlítást állja). Na, mindegy, hátha most nem ránt le senkit fél óra után…
Tóth Balázs nagyon remélem, hogy csak azért van itt, mert Dárdai sérült. Ha nem, akkor megint ott vagyunk, hogy Várhidinek is van ember, akit beválogat, ha kell, ha nem. Tóthot nem kellene, bár annyiban igaza van, hogy kell egy rutinosabb játékos a középpályára, ha összeszarnák a pelust a kiscsávók, de Tóth pont nem az a játékos, aki stabilitást adna a szűrősornak. Ha nem így lesz, megkövetem Újváros-fan sporttársunkat.
Vass Ádám nem csak azért szerepel jogosan az ifjoncok közül, mert kedvesem Jajj, de cuki a kis szakállas felkiáltással üdvözölte a kapitány új válogatási elvét, hanem azért, mert aki látta a ciprusi torna összefoglalóját, az megbizonyosodhatott róla: tényleg marha jó a srác. Gyors, erőszakos és felfele is jól passzol, volt két-három olyan zsugája, hogy csak csettinteni tudtam (bár nem tudok igazából…). Ő tényleg a jövő játékosa, nagyon örülök, hogy ott lesz a kezdőben.
Huszti formában van, reménykedünk is erősen, hogy kijön belőle, ami benne van, nem úgy, mint a közelmúlt nagy ígéreteiből (Lisztes, Szabics, Torma, stb…). Vitathatatlan, hogy ő a balszélen az ember. Igaz rá is, ami Juhászra, anno ő is a legfiatalabb volt, most meg a rutinosok közé tartozik. Azt várom tőle, hogy adjon egy-egy gólpaszt Priskinnek és Hrepkának is, valamint köszönjön be egy távoli bombából. Aztán hozzon egy sört, csinálja meg a fűtést a hálómban és vigye vissza a kenyér árát 12 forintra.
Sándor György játszik ott, ahol egyébként Gerának kellene, de igaza van Várhidinek, kezdjen az ifjonc, ha már nincs tét. Ő már amúgy is régebben megérdemelt volna egy meghívót, mert az U21 csapatban jól irányított, gólokat is lőtt. Az Újpest ugyan kutya egy csapat, így ott nem villog ő sem, de szerintem is tehetséges, kíváncsi leszek, mihez kezd a lehetőséggel. Sok jó passzt és rengeteg futást várok tőle, különben lesújt az ezerfejű! Ha lecserélik, jöhet a helyére Kanta, vagy még inkább Farkas. Huhh, de izgi.
Hrepka Ádám játéka engem (egyelőre csak egy kicsit, halványan…) Sheváéra emlékeztet. Jó százalékkal rúgja be a helyzeteit és bár nem egy cselgép, nem jön zavarba akkor sem, ha meg kell húnia egy csellót. Jól is fejel, jól érkezik a kapu elé és ha nem is lő gólt, sokszor csak szabálytalanul tudják megállítani, ami szintén fontos lehet. Megmondom a frankót, neki inkább a cseréjére leszek kíváncsi, oda ugyanis Németh Krisztián várom.
Priskinről már egy ideje tudjuk, hogy jó, ő is a rohadt tokos felfedezettje valamilyen szinten, utolsó erejével még sikerült eladnia az angoloknak, ahol ugyan nem kezdő, de ha beszáll, mindig bíztatóan mozog. Volt már gólpassza bajnokin és a kupában gólt is szerzett már, úgyhogy abszolút bízhatunk benne, hogy hoz valami váratlan magával. Magas, jól fejel és jól is passzol és fiatal kora ellenére roppant sok tetoválást visel. Gratulálunk hozzájuk, Tamás.
