02.08.09
Marian
Állni fog a kézilabda temploma
Egy kő leszel benne, nem felejtünk soha
Permalink Eddig 4 szakértő szólt hozzá
03.27.08
Egy kimoderált hozzászólás margójára
Poszt van, bizony!
Kézilabdáról lesz szó. Történt, hogy jól felkúrtam ma az agyam egy égbekiáltó sportszerűtlenségen. Olyan mérvű a dolog, hogy több okból is blogra kívánkozik, és ezek közül csak egy, hogy a szegedi fórumról, ahol az érintettekkel meg tudtam volna osztani itt-ott sarkosnak tűnő véleményemet, kimoderáltak, mint a szart. Nem mondtam csúnyát. Igazat mondtam. Nem nagyon szépen azért…
A száraz tények, a kevésbé érintettek kedvéért némi visszatekintéssel.
A Pick Szeged a magyar bajnokhoz méltó lendülettel kezdte az évet, a Bl csoportjából mindenkit oda-vissza szétgyalázva jutott a második körbe (a magyar sportsajtót körbejárta a hír, hogy ezt első magyar csapatként érte el a Szeged, de mi jól tudjuk, hogy ez nem igaz…), bár közben becsúszott egy bajnoki vereség – ami, ahogy már akkor sejteni lehetett, a bajnoki döntőre szóló pályaelőny elvesztését jelentette számukra – de még mindenki hitte, hogy az csak kisiklás volt.
A Veszprém ugyanakkor (ahogy közben kiderült, pedig valljuk be, voltak kételyeink) a padon erősített a legnagyobbat, de óriási pofonként a csapat a legnehezebb csoportba került, és annak rendje és módja szerint ki is zúgott a Bl-ből. Szegeden az önbizalom az egeket verdeste, mondanom sem kell, sokan már a szegedi dominancia idejének eljövetelét látták, de Mocsai irányításával szépen, lassan bemelegedett a Veszprém, sőt, a bénák megtanultak járni, a vakok látni, a tehetség meg olyan, hogy ha jó kezekbe kerül, akkor előjön.
A két csapat veszprémi meccsén, mit szépítsük, az MKB agyonverte a Szegedet. Talán elég annyi a meccsről, hogy 10 percig volt meccsben a Pick, aztán gyorsvonat…
Kicsit helyükre kerültek a dolgok, a Veszprém azóta a KEK-ben veretlenül menetel és jó esélye van a döntőbe jutásra, a Szeged pedig, bár helytállt a második karikában is (sőt, összejött az elképesztő bravúrgyőzelem is Barcelonában), végül harmadikként kiesett és kezdtek előtünedezni a csapat hiányosságai, melyik változatosságukat tekintve hol képességbeli, hol formaingadozással összeköthető problémákból álltak össze. Így szaladtak nemrég egymásba a csapatok a szegedi csarnokban, ahol a Veszprém a meccset végig irányítva elhozott egy pontot a nagyot küzdő Szegedtől, ezzel egyértelműen jelezve: az MKB Veszprém köszöni, jól van.
(Szerencsére a zuglói óriás, az angyalföldi órás és nemesvámosi tigriscápa társaságában volt szerencsém élőben megtekinteni a mámorító pillanatot, amikor a sokak által már leírt, de köztünk még mindig nagy kedvenc Sivár három másodperccel a vége előtt egyenlített.)
És akkor a sztori.
A Magyar Kupa, melynek döntőjét borítékolhatóan a két csapat fogja egymás ellen játszani, négyes fináléja általában semleges helyszínen kerül lebonyolításra. Volt szerencsénk például két éve Pécsett megtekinteni a szegedi örömünnepet (szívünkbe zártunk, Puki!), bár tavaly már szinte hazai pályán, Füreden szereztük vissza a címet – igaz, a szeged nem volt érintett a négyes döntőben, lévén bombameglepetésre kiestek a Tatabányával szemben. Ebből is látszik, egyébként, hogy a szeged ilyentájt tavaly sem tűnt esélyesnek, aztán ezer év után mégis összejött nekik a bajnoki cím, úgyhogy idén sem szabad egy pillanatra sem lebecsülni őket. Az év elején a két csapat vezetői szóbeli megállapodást kötöttek. Efélét. Összejöttek a vezetők és úgy döntöttek, hogy egyikük sem jelentkezik a kupadöntő rendezési jogáért, maradjon semleges a helyszín. Úgy néz ki, jól is döntöttek, hiszen egyik csapat sem botlik és a sorsolás ismeretében valószínűsíthető, hogy a két csapat játssza majd a döntőt, a sorsolás kiismerhetetlen szeszélye folytán ugyanis elkerülték egymást az elődöntőben. Még azelőtt, hogy ez kiderült volna, mivel mindkét csapat érintett, a kandidáló városok között már csak Pécs és Szekszárd maradt állva, mikor egyszerre előbukkant egy hirtelen benyújtott szegedi rendezési kérelem. Hoppá.
És nem viccelnek. Tényleg meg akarják rendezni. Van hozzá kísérőszöveg is, nem is akármilyen: cserébe az idén tanúsított nagylelkűségünkért, jövőre majd ők támogatják a veszprémi rendezést. Nebasszá, tényleg?
Vegyük hát szemügyre a takaró alól nagy hosszúságban kilógó lólábat közelebbről. A Szeged a teljesen jogosan, szó szoros értelmében megnyert bajnoki címe után természetesen nagyvonalúan adta áldását a semleges helyszínen rendezendő döntőre, csak közben történt egy, s más, és már bizony úgy áll a helyzet, hogy a címvédésre igen szerény esély van, a Bl-ben földöntúli bravúr lett volna az elődöntőbe jutni, maradna tehát a Magyar Kupa a szponzorok felé. Úgy ám, csak azt meg is kell nyerni! Nem adják csak úgy oda! És bizony úgy tűnt, hogy idén a Veszprém legyőzése még az újszegedi csarnokban sem megy könnyen, sőt, sehogy, akkor hogy lesz ez mondjuk a pécsi csarnokban? Vagy a Szekszárdiban?
Ezért most licit jön, így már persze beszállt a versenybe a Veszprém is, nem titkoltan azzal a céllal, hogy legalább jól felverje a rendezés árát – egyúttal kissé kicsinyesnek mondható bosszút állva, és hiába a két tábor közötti, javarészt kultúráltnak, sőt barátinak mondható viszony, ez az egész ügy egészen biztosan nem szolgálja senkinek az érdekét igazán .
Mert lássuk csak, mit üzennek ezzel például a saját szurkolóinak, akik azért idén átutazták a csapatukért keresztbe-hosszába Európát: Fosunk, gyerekek! Ezt pedig nagyon szar megélni, az ominózus menjünk le 10 alá klasszikus elhangzása óta tudjuk mi is. Meg a Zovko (soha nem bántanám, nagyon nagy edzőnek tartom) alatti szegedi alázások óta, szóval nem jó, na. Jobb a Veszprém idén, nem is kicsivel, ráadásul most jeleit sem mutatja annak, hogy ne a fejlődés szakaszában lenne, más szóval ne lenne a tavasz végére még jobb, miközben a Pick csak erős akaratában, és a két-három meghatározó játékosának egyszerre adó gépben reménykedhet. Nagyon tanulságos volt a szegedi meccs utáni beszélgetés Matic edzővel – de ezt inkább nem kiabálnám el, elég annyi, hogy most elég magabiztosan látom az MKB Veszprém jövőjét.
Ahogy kibukott a hír, hangot adtam a felháborodásomnak a szegedi fórumon, ahonnan az egyébként teljesen korrekt arc moderátor szinte azonnal bannolt. Ez szülte ezt a posztot, mert annyira bassza a csőrömet ez az egész, hogy nagyon ki akart jönni. Hozzá kell tennem, hogy mivel igen jó kapcsolatba kerültem néhány Pick-szurkolóval, tudom, hogy sokan közülük is egyetértenek ezzel, mert ez egész egyszerűen nem méltó a csapatukhoz! Ők is többre becsülnek egy állva elbukó, harcos Szegedet, ahogy mi is csak az ilyen ellen szeretünk igazán győzni!
Győzzön, aki jobban akarja, ne az, akinek jobban kell!
Permalink Eddig 15 szakértő szólt hozzá
12.13.07
Ăgy lett vĂŠge
Обе стороны торговали дуновениями прямо от brosaht-, сопрягающ цель для цели в exciting отверстии. Но когда Erika Kirsner холодно округлило с венгерского counter-attack для того чтобы сделать счет 9-8 после 12 минут, Magyars пошло в овердрайв, делая русскими получку для lost владения путем вздыматься в руководство 3-qeli на midway этап первой половины. A lerohanásokkal győztek le minket, pedig pont nekünk kellett volna szétfutni őket. И когда держатели начали воевать назад, некоторый точный снимать от шикарного Anita G5orbicz помогл венграм поддерживать и после этого удлинять их руководство. Когда всегда-impressivnoe Katalin Palinger (16 сохраняют в всех) как-то, котор держат из штрафа destined для верхнего угла сети и Timea Toth (7 целей) сгорело дом другая fizzing забастовка, сторона Andras Nemeth’s неожиданно нашла 17-11 вперед после 22 минут, самого большого дефицита вечера. Amíg csupán 2.5 emberünk nyújt megfelelő teljesítményt, ne akarjunk érmet szerezni. Русские не будут чемпионами мира для ничего, однако. Grimly обусловленные, что повиснуло на их крону и выстраиванные superbly Емилиа Туреы, которое положило ее скорость и зрение к хорошей пользе, обязанности Evgeny Trefilov’s вело счет 7 целей без ответа для того чтобы возвратить инициативу на 19-18 3 минутах перед проломом. Однако, расчалка исключений 2-minuty для русских позволила Magyars украсть в руководство 22-20 интервалом.
Не познее 6 минут рестарта, Россия упала даже более дальнеишее заднее на 26-22 перед воевать назад но снова выравнивать игру на 30-30 идя в окончательную четверть игры. Szebben játszottunk, az orosz pedig jobban. Трио звезды Венгрии Palinger, Toth и игрока спички G5orbicz потянуло их back into руководство 3-qeli как раз 10 минут от конца. Но при их загонянные в угол противницы, G5orbicz и co препятствовали игре сместить, русские наматывая с 5 прямых целей для того чтобы связать clash на 34-34 с 56 минутами на часах. 2 минуты более поздно было преимуществом Россией на 36-34. Другая цель Венгрии принесла их до не познее одно прежде чем окончательная за исключением от peerless Palinger вручила им последний шанс выровнять ее вверх. Nem az oroszok nyertek, hanem mi vesztettünk. Вверх по пошла русская защитительная стена, однако, и когда венгры ые с свободно ходом на зуммере оно были временем для господствуя чемпионов отпраздновать.
Permalink Eddig 7 szakértő szólt hozzá
12.11.07
Jó reggelt!
Fene sem hitte volna, hogy egyszer azt kívánom, a lányok kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel játszanak végig jól, és a végén csupán a közhelyszótárba illő végjátékkal veszítsünk mérkőzést. A női kézilabda viszont mindig tartogat meglepetéseket, ebből kaptunk újabb ízelítőt a Dél-Korea elleni találkozót nézve.
Ezen a meccsen az előszótól a tartalomjegyzékig végigvettük a ’Hogyan ne játsszunk’ kézikönyvet, ezzel mindent elmondtam a negatívumokról. Több szót nem is kívánok fecsérelni erre, nagyobb büntetés, amit most saját maguk gondolnak. Inkább csatlakozzunk rá a Hubble űrteleszkópra, és tekintsük át, mi pozitívumot találhatunk ebben a szégyenteljes vereségben…
Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a németek Mikroszkóp-színpadra illő meccsen vesztettek a románok ellen, így az óriástaktikus Németh András csütörtökön megmutathatja, hogy mit talált ki az oroszok ellen. Nézzük ennek fényében a folytatást!
Öröm az ürömben, hogy ezt a végtelenül szánalmas játékot most dobta a gép, és nem a torna legfontosabb, orosz macilányok elleni meccsén. Ha zsinórban két találkozót így játszunk, akkor nem is érdemlünk jó eredményt, de ha ez tényleg csak egy botlás volt, akkor az a legjobbkor jött. Mivel Németh András láthatóan még középfokon sem picsog a lányok nyelvén, talán ez a kudarc majd észhez téríti őket, ebben bízhatunk.
A második félidőben a kapitány feladta a meccset, és amíg az A-csapat az orrát fújta, addig a B-csapat próbálta kozmetikázni az eredményt. A sminkelésben sajnos csak az alapozóig jutottak, ennek egyik említésre méltó hozománya, hogy Szücs Gabi megmutathatta, neki éppen kezd kijönni a lépés, és az egyenes kieséses szakaszban csapatunk nagy segítségére lehet. A másik, hogy az első sorunk három húzóembere pihenhetett egy félidőt, hiszen Görbicz már kezdett kimerülni, Pálingernek pedig élete csúcsformáját kell majd nyújtania az orosz bombázók ellen. Tóth Timi számomra nagy kérdés…
Az oroszok ellen az eddig hektikusan dolgozó védelmünknek nagyon nehéz dolga lesz. Az ütközéseket bukni fogjuk, az átlövésekkel pedig Pálingernek komoly gondjai lehetnek. Támadásban fárasztani, rengeteget mozgatni kell őket, amit a kedvezőbb súly-lóerő aránnyal BMI-vel meg is kell próbálni, de ebbe semmi pontatlanság nem fér bele… Vérten Orsi a szélen sok hasznos gólt szerezhetne, nem beszélve az oroszok lábába tett futómennyiségről. Eccerű, nem? Kirstenről és Mehlmann-ról már lemondtam, de abból kell főzni, ami a spájzban van. Mint az oroszok.
Magyarország–Dél-Korea 26-31 (de volt sokkal csúnyább is)
Permalink Eddig 7 szakértő szólt hozzá
12.07.07
Éb-resz-tő! II.
Nnna, hogy is volt ez tegnap?
Jól láttam, hogy a pihenőnap semmit sem használt a kézis lányoknak? A lengyelek elleni meccset ott folytattuk, ahol a spanyolok ellenit abbahagytuk. Nem is tudom, mivel tudnám még minősíteni a csapatjátékunkat, hogy azért a rágalmazás vékony mesgyéjét át ne lépjem.
Eszetlen kapkodás, buta hibákból származó büntetések, elszórt passzok, kihagyott ziccerek jellemezték a játékunkat a meccs elején, nagy szerencsére a lengyelek még nálunk is gyengébbek voltak. Vezettünk hárommal is! A félidő felénél jött a menetrend szerinti hullámvölgy, és két gól hátrányban mehettek a lányok sminket igazítani. A második harminc percet lent folytattuk, de aztán hirtelen történt valami, és varázsütésre elkezdett úgy játszani a csapat, ahogy azt alsó hangon elvárjuk tőlük. 15 percig tartott a csoda, aztán újra jöttek az értelmetlen lökésekkel járó emberhátrányok. Úgy vettem észre, egész jól bírjuk a szántást, ez biztosan már a rutinnak köszönhető, hiszen a VB-n a magyar csapat kapta a legtöbb büntit, ennek a meccsnek a harmadát is csak öt mezőnyjátékossal csináltuk végig. A németek ellen nem fogjuk bírni ezt a rengeteg két percet, ezért jó lenne már megértetni a csajokkal, hogy felejtsék el a kétkezest lökéseket, amit a hazai bajnoki meccseken a sípmesterek simán elengednek. Erre csúnyán rá fogunk baszni, többet kell mozogni lábbal, nem pedig kézzel nyúlni utánuk… Kézilabdasuli, előkészítő évfolyam, első könyv, első lecke.
Támadásban sem remekeltünk, úgy tömtük a lengyel kapust, mintha muszáj lenne. Mire való a videózás? Vagy itt is csak arról van szó, hogy a csapat elfelejtette az instrukciót? Grrr.
A vicc az (bár ezen senki sem nevet), hogy minderre Németh András is felhívta a figyelmet, de úgy látszik, feleslegesen. Az interjúban csúnyán leosztotta a lányokat, amiről konkrétan az a véleményem, hogy egy elég rossz pszichológiai húzás. Még mindig képtelen rávenni őket a koncentrációra, ez pedig óriási hiba. Újra csak sportpszichológusért kiáltok! Pálinger Kati szerint a lányok nehezen viselik azt a nyomást, amit az internetes oldalakon a paraszt fórumozók csaholnak, és ettől görcsös a játék… Komolyan azt várják az ezerszeműtől, hogy ilyen játékot folytató csapatot biztassanak? Magyarhonban ez nem így működik! Fuck me running, aki kurvának megy, ne csodálkozzon, ha megbasszák.
Az pedig a szubkontra kategóriába tartozik, hogy ha egyszer képesek vagyunk úgy játszani, ahogy a fent említett negyedórában tettük, akkor ez a szellem miért nem bújik elő a palackból máskor is? Látszott, hogy mi is gyakoroljuk a világbajnoki szintű kézilabdát, csak éppen nem tudjuk a formát megtartani…
Ez egyetlen teljesítményt, amiről ócsárolás nélkül lehet beszélni, Pálinger Kati nyújtotta. Ha neki nincs ilyen remek (szüli)napja, akkor könnyen nagy zakó lehetett volna a meccsből. Más jó dolog nem is jut eszembe, csak a heavy metál. 
A hatvan percünket nézve semmivel sem lettem bizakodóbb a folytást illetően… Szombaton a németekkel ütközünk, de ezt a formát nézve az lesz vége, hogy a válogatottből bélyeggyűjteményt lapítanak. Arra gondolni sem merek, hogy mi lesz, ha Pálingernek nem jön ki a lépés. Kevés dologban bízhatunk, és azok is kb. olyan közhelyek, mint pl. ennél nincs lejjebb, vagy hogy rossz forma után jön a javulás… Lányok, szedjétek már össze magatokat, szeretnélek a negyeddöntőben látni benneteket!
Permalink Eddig 6 szakértő szólt hozzá
12.05.07
Éb-resz-tő!
A spanyolok ellen csoportmeccs termőbe fordította azt a pofonfát, aminek megrázása után a népsportblog elveszítheti a kispályás versenypelenkázó-csapatra való női olvasóját. A szüretig még egy kicsit várni kell, de addig is kóstoljunk bele a muliebris caterva ludicrum egyik gyümölcsébe.
A franciaországi női kézilabda VB-re éremesélyesként érkeztünk, legalábbis a világnagyságokkal tűzdelt keret erre predesztinálta a válogatottat. Az eddigi három meccset látva viszont azt mondom, ezzel a nem-játékkal maximum nyolcba férünk, hiszen ez a libafarm eddig mindössze arra alkalmas, hogy demonstrálja a papírforma, és a valóság között különbséget.
Engem nem az zavar, hogy hogy csak döntetlent játszottunk a spanyolok ellen, hanem az, hogy milyen elképzeléstelen, és lélektelen teljesítménnyel. Ezzel a játékkal szénné nyerné magát a csapat, de azt nem kézilabdának, hanem agyonkontrázott betlinek hívják. Tisztára úgy tűnt, hogy a lányok a csöppnyi kis eszüket a tranzitváróban öltözőben hagyták, és elfelejtették, mi az a koncentráció. (Hasonló hangzású edzőtáborra utalni nagyon durva? :)) Pontatlan befejezésekből, elrontott átadásokból, rossz döntésekből Dunát rekesztettek, és amikor rádöbbentek, hogy nem az ő kezükben van a gyeplő, még kiadós pánikrohamokkal tetézni is tudták a bajt. Beállósjáték nélkül és csapnivaló átlövésekkel ne akarjunk már továbbjutni… Megmondjam, mi a legszebb az egészben? Másfél perccel a meccs vége előtt még elhitették velem, hogy most az egyszer nem fogunk rácseszni a végjátékra, de még a spanyolok csetlő-botló játéka sem volt elég ahhoz, hogy élni tudjunk a lehetőséggel. A hülye persze én vagyok, hogy bízom a csodában. 
Pusztába kiáltott szavak
Mielőtt a hímsovinizmus vádja érné a ház elejét, engedjetek meg egy-két keresetlen szót a kapitányról is. Németh András hiába ért el óriási sikereket a Fradival, hiába az elismert szakmai tudás, a válogatottal töltött idő rettentően kevésnek bizonyul. Aszondom, cipőt a cipőboltból, női kapitányt a női válogatott élére. Nagyon megünnepelném, ha a csapatot egy Anja Andersen-szerű kapitány vezetné, mert az világosan látszik, hogy Németh András ennyi idő alatt képtelen felkészíteni őket, míg egy nő biztosan hamarabb megtalálná a megtalálná a közös nevezőt velük, és a pszichés problémák boncolgatása helyett a taktikával lehetne foglalkozni. Nagy kár, hogy a honi kézilabdában nincsen ilyen női szaktekintély… Egyébként a tegnapi csapatunk mellé nem is kellett volna edző, mert a kapitány szerint a lányok megfeledkeztek a megbeszélt utasításokról. Hogy miért? Azt csak Németh András tudja. NOT.
Ezzel a döntetlennel ugyan csoportelsők lettünk, de könnyen lehet, hogy elhullajtott egy pont hiányozni fog a folytatásban. Holnapután ősi román barátainkkal, a lengyelekkel csapunk össze, aztán németekkel tempózunk, majd Románia és Korea a menü. Nagyon bízom benne, hogy lányok a hajcsatokhoz kapnak, és egyre javuló játékkal továbbjutunk, hogy a kieséses szakaszban körömrágással spórolhassuk meg a manikűrösre szánt kincseket.
Permalink Eddig 8 szakértő szólt hozzá
11.14.07
Isten báránya
Múlt péntek óta fortyog a magyar sportközélet. Amikor Kovács Ágit megláttam a Napkeltében nyilatkozni, megállt a kezemben a kávéskanál, és nem azért, mert pakura állagú kávé jön ki a jó öreg kotyogósból. A stúdióbeszélgetésnek álcázott egyfelvonásos darab előbb szemöldök- felvonásra, majd heveny értetlenkedésre késztetett. Fuck me running, mi folyik itt? Az alábbiakban egy kis gondolati csapongást engedélyezek magamnak…
A tények: rocktóber 30-án reggel, a Kőér utcai usziban Ági nem tudott elégséges mennyiségű vizeletmintát adni a felbukkanó doppingellenőröknek (ezzel doppingvétséget követett el), viszont aláírt egy jegyzőkönyvet arról, hogy hivatalos elfoglaltság miatt megtagadta a vizsgálatot, és elhúzott a Hiltonba, hogy a pekingi olimpia után kezdődő civil pályáját egyengesse (a.k.a. randi Simon Templar-ral). Az ellenőrök továbbították a papírt a Nemzetközi Doppingügynökség felé, indult a mandula, akarom mondani: lavina.
Nos, egy-két dologgal nem árt tisztában lenni, mielőtt bármilyen következtetést levonnánk.
Minden egyes ilyen eset árt a magyar sport Athénban már alaposan megtépázott hírnevének, ezért pont egy ilyen kiemelkedő eredményeket szállító élversenyzőnek tisztában kell lennie a következményekkel. Nem naív kislány módjára viselkedni, nem hisztizni (durr, egy pofon! :)), hanem a mindenkire érvényes, általa jól ismert szabályokat betartva, az ellenőrző hatósággal együttműködve alávetni magát a hivatalos eljárásnak. El lehet dönteni, hogy a felkészülési időszakban a pekingi szereplés, vagy az olimpia utáni élet megalapozása fontosabb… Még egy Kovács Ági sem gondolhatja, hogy az előírások alól kivételt jelenthet, és két szempilla-rebbentést prezentálva hamarabb szabadulhat. Nem. Pályafutása során kismillió teszten átesett már, tudnia kell, hogy mindez mivel jár.
De rendben, tegyük fel, hogy Ági keze-lába már remegett a közelgő UNICEF rendezvényre gondolva, és hitt az ellenőröknek, akik állítólag azt mondták neki, hogy nyugodtan mehet kaviározni, nem lesz semmi gond. Azonban előtte itt írd alá a jegyzőkönyvet. Aláírta. Aztán az edző is. Pecsét. Kerékgyártó utcai posta. Sorszámhúzás. Ajánlott levél, címzettje: WADA. Ezt szedd ki.
Bennem azért felmerült néhány kérdés… Mi a kurvanyját csinált eközben az edző? Turi Györgynek még a versenyzőjénél is jobban kell ismernie az idevágó rendelkezéseket, és tudni: ez az aláírás még sokba kerülhet Kovács Áginak, de ha továbbmegyek, akkor az egész magyar sportnak. (Azt csak a margón említem meg, hogy a zuhanyhíradó szerint a MOL Rt. az olimpiai csapat támogatását a doppingügyek zéró-toleranciájához kötötte.) Hogyan engedhette neki ezt a szarvasbakit elkövetni, sőt, a saját aláírásával asszisztálni ehhez az öngyilkos húzáshoz? Az én olvasatomban Turi felelőssége legalább akkora, mint Kovács Ági felelőtlensége.
200 női mell
Most menjünk át az összemocskolt üvegtábla másik felére, és nézzük az ellenőrök szemszögéből az egészet. Doppingellenőrnek lenni ezekben a napokban nem egy népszerű állás, hiszen a postaládájuk nem csak Tesco-s reklámújsággal, lakást vennék a környéken-cetlikkel, hanem anyád-hátán-megbaszlak lényegi mondanivalót hordozó fenyegető levelekkel is telik. De lássuk, mit is (nem) követtek el?
A Magyar Antidopping Csoport feladata, hogy a kontrollcsoport tagjait (világ- és olimpiai kerettagok, világversenyre készülő versenyzők, OB-k első három helyezettei, stb.) szúrópróba-szerűen ellenőrizzék. Működését a nemzetközi gyakorlatból átvett ajánlások szabályozzák. A felkészülési időszak alatt a versenyzők kötelesek bejelenteni az edzések idejét és helyét, hogy a csoport megtalálhassa őket, ha éppen ők vannak soron. Aki azt hinné, hogy ez baszogatás, az gondoljon bele abba, hogy szigorú ellenőrzés nélkül hová fajulhat a dopping-cécó… Ha nem akarunk világelsők lenni az egy világverseny után elvett érmek számában, ezt tudomásul kell venni.
Örökzöld téma a honi sportdiplomácia mérhetetlenül alacsony színvonala. Ebből a szempontból érthető a MACS vezetőjének szándéka, aki a maga eszközeivel, a maga területén igyekszik mindent megtenni a magyar sport hírnevének megtisztításáért. Pech, hogy az úszókarrierje vége felé közeledő Kovács Ági került a hálóba, a hal, akivel a MACS a nemzetközi szervezetek felé demonstrálja következetességét: nem tesznek kivételt senkivel.
A híradásokat tekintve feltűnik, hogy mind a MACS vezetője, mind az ellenőrök megtagadták a nyilatkozatokat. Mintha a már írásba fektetett tényekre akarnák bízni az úszószövetség fegyelmi bizottságának döntését, nem kívánnak többet hozzátenni a dologhoz, pedig engem is megvesz a kíváncsiság, hogy tényleg mondták-e Áginak, hogy nyugodtan menjen bandázni a Hiltonba, és ezzel tényleg félrevezették-e? Ha igen, akkor mehet a kerékbetörésük, de ha csak a folyamatban lévő eljárás miatt nem nyilatkoznak, akkor azt elfogadom… Csak egyszer derüljön már ki az igazság! Egyelőre csak a versenyző oldaláról ismerjük a sztorit.
Meggyőződésem, hogy Ági nem szedett semmilyen tiltott szert, egyszerűen eljárásbeli hibát vétett. Ugyan a tényleges doppingolás és a doppingvétség között zongorázni lehet a különbséget, az érvényben lévő szabályozás szerint mindkét esetben elkaszálás a procedúra vége. Éppen ezért fogom holnap feszült figyelemmel követni az úszószövetség fegyelmi bizottságának döntéséről szóló híreket. Megjósolni sem tudom, mivel fognak előrukkolni, megvédik-e az aranytojást tojó tyúkot, vagy a nemzetközi szövetség retorziójától tartva saját maguk meszelik el Kovács Ágit, esetleg a 8-as pályán felúszó joghézag, elégtelen bizonyíték, nem megalapozott tények triumvirátus győz? Nehéz egy ilyen komplex ügyben tisztán látni, ahol keveredik a jog, az érzelmek, az okok és indítékok…
Mindenesetre: A hülyeségnek ára van. Kovács Ágnes, kérjük fáradjon a hármas kasszához.
Permalink Eddig 33 szakértő szólt hozzá
10.17.07
Porhintés vége (?)
Az utóbbi hetekben Gál Gyuláról szólt az MKB zuhanyhíradó. Állítólag nemi szervét mutogatta Pericsnek, nekiugrott Csokinak, és különben sem kicsi arcát akkorára növesztette, hogy az XXL-es símaszk is szorította… A szóbeszéd szerint nagyon kilógott az Audi Q7 szekérrúdja, két meccset is csak a pálya széléről nézhetett, de mindenki szerencséjére nem tették lapátra kedvenc beállósomat. Egyelőre.
Az alábbi videó a tegnapi, Győr elleni bajnokin készült. Engem speciel nem nyugtat meg ez a fene nagy egyetértés, de örülök, hogy a Gál-ügy egyelőre lekerült a napirendről. Felhívom szíves figyelmeteket a focistákra jellemző, átlagnál magasabb úgyérzem mutatóra. (5 db-másfél perc). LOL
Permalink 1 szakértő szólt hozzá
10.16.07
Ercsi lányok
Gabesz kispajtásunk már megvillantotta írói vénáját ezeken a hasábokon, most egy felelőtlen ígéretének eleget téve szerez csekély nyilvánosságot, hogy kinek is? Mondja el ezt ő maga! A szerző ugyan felhatalmazott, hogy népsportblogosítsam az írást, és ennyi magas labda láttán nehezen is bírtam tűrtőztetni magam, végül egyet sem csaptam le, tegyék meg ezt gondolatban a kedves olvasók… Íme:
Habár a népsportblog szerkesztői köztudomásúan inkább nő és csapatsport, mint női-csapatsport rajongók, egy rövid postot mégis áldozunk a női labdazsonglőr-lábak oltárán. Történt ugyanis, hogy tudomásunkra jutott egy csapatnyi hihetetlenül szimpatikus női focista -kis túlzással- ahhoz hasonló menetelése, mint amit a dánok produkáltak azon a (számukra biztosan) nagyon emlékezetes EB döntőn.
A szóban forgó társaság az Ercsi női csapata, akik a Fejér megyei női bajnokság indulóin meneteltek végig az őszi szezon során. Újonc csapatról van szó, fiatal lányokról, akik ahelyett hogy a Helen és a fiúk-ra majszolnák a bonbonokat, hetente kétszer felhúzzák a focicsukát, és órák hosszat róják a köröket, csúsznak-másznak az edzőpályán, lőnek kapura, gyakorolják a gólörömöt. Bizony, kell is erősen, ugyanis újonctól el nem várható módon idén rommá alázták a legtapasztaltabb csapatokat is, és most vasárnap hazai pályán, 9 órától az őszi szezon bajnokavatása készülődik. Az ellenfél a kicsit sem lebecsülendő képességű, ámde a mi lányainknak nyomába sem érő Tác csapata lesz, akik kislányos zavarban fogják végigasszisztálni az ercsi lányok mennybemenetelét.
A nagyjából felvázolt sikersztori akkor kezdődött, amikor Banádi Imi-bá két év hallgatás után összetrombitálta a helyi iskolában már körvonalazódott gárdát, akik néhány további tehetséges légiós csatlakozásával igazi nagycsapattá kovácsolódtak.
Ilus, Ancsa, Alexa, Lili, Andi, Carla, Anita
Hermi, Dia, Niki, Edit (Hugi), Rita, Imi
Kapus: Zsuzsi
A lányok angyali szárnyalása talán a szeptember 16-i meccsen kezdődött, amikor is az ellenfél a Székesfehérvári ARISZ nevezetű (korábbi bajnok) csapat volt. Az Ercsi csajok nagy meglepetésre 2:1-re vezettek. Már csak 9 perc volt hátra, amikor az ellenfél hatalmas hajrával megfordította a mérkőzést. Hősnőink azonban nem roppantak össze, és bár minden veszni látszott, a középkezdés után Niki meglendítette - az azóta legendákat megihlető, David Beckham által is megcsodált - jobb lábát, és akkora bombát akasztott az ellenfél kapujába, hogy a kapus még mindig a függvénytáblát bújja, hogyan is lehetséges az ilyen?!
Ez a meccs akkora lökést adott a lányoknak, hogy azóta elfelejtettek veszíteni, porrá zúzva ezzel az ellenfelek reményeit. A hétvégén tehát kiderül, ki lesz az őszi bajnok, szurkoljunk hát mi is legalább lélekben nekik!!! És természetesen hatalmas RESPECT innen a fotelből.
Permalink Eddig 8 szakértő szólt hozzá
10.04.07
Álmodtak egy világot…
A hétvégi, Celje elleni Fotex-fiaskó után belső késztetést éreztem, hogy magyar győzelemért szurkoljak a férfi kézilabda BL-ben, így a lenyugvó nap a Viasat előtt talált, ahol a Pick Szeged csapata a szlovén Velenje ellen próbálta meg kiköszörülni a honi kézilabdán esett csorbát. Annak ellenére, hogy ereimben MKB-színű, és magas fémtartalmú vér folyik, a játszópólós rotációban gyors cserét eszközöltem, felöltöttem a tavalyi bajnoki döntő alkalmával bugázott szögedi szurkolói pólót, és két doboz sörrel a kezemben vártam a csodát. Csodát mondok, mert ősi ellenfelünk (nna, most majdnem ősi román ellenfelet írtam, de az igazán ízléstelen szóvicc lett volna :)) bajnoki szereplése nem predesztinált elsöprő sikert… Vesztettek két pontot a Debrecen ellen, ami -ha Csokonai városának csapata a rájátszásba jut- még rosszul jöhet. Rém kíváncsi voltam a frissen igazolt román játékosokra is, hiszen olyan propaganda-hadjárat előzte meg jöttüket, mintha magát Momir Ilic-et igazolták volna le (aki egyébként tegnap délután egymaga 16 gólt vágott a Kiel-nek, ajajaj).
Kicsit paráztam a számomra tökismeretlen szlovén ezüstérmestől, de a Szeged gyorsan megnyugtatott, olyan kemény védekezést mutattak be, ami bármelyik csapatnak dícséretére válna. Benyoka kedvence, Puljezevics, szélekről fogott, mint a kék kerítésfesték, az előtte álló fal pedig akkora volt, hogy kínai névrokonához hasonlóan műholdról is látni lehetett.
It was a job for Superman
Ilyen hátországgal gördülékenyen ment a játék, elöl sorozatban gurultak le a gólok a gyártósorról. Az igazsághoz tartozik, hogy a Velenje nem játszott olyan kézilabdát, amitől hanyatt kellene dőlni, a Szegednek pedig szinte minden sikerült. Puki védései komoly támogatást adtak a csapatnak, Andjelkovicsék szárnyaltak a pályán. A hazaiak mindössze négy (4) gólt szereztek az első félidőben, míg a Pick 14-et. Bravúros!
Sajnos a második félidő nem ott folytatódott, ahol a dán bírók az elsőt lefújták. Akadozott a szegedi gólgyártás, Puljezevics kisebb hullámvölgybe került, és enyhén megnőtt a játékvezetői nyomás. Szerencsére a Szeged tizenegynéhány perc alatt magához tért, és semmi sem veszélyeztette a nagy arányú győzelmet. Matics remek ütemben hozta be a cseréket a padról, így az utolsó percekben már Puki szenzációs védéseit sem csodálhattuk tovább. (Megjegyzem, a helyére beállt Marjanac sem hozott szégyent a csapatra.) Idegenben egy tucat góllal nyert a Szeged, ami egy óriási lépés kitűzött BL csoportelsőség felé. Respect a csapatnak, és annak a nagy halom szurkolónak, aki elkísérte őket Gorenjé-be. Szép volt fiúk!
Gorenje Velenje-Pick Szeged 17-29
Permalink Eddig 12 szakértő szólt hozzá
09.24.07
Celeb-spotting
Telefonos segítség nevű olvasónknak és hites feleségének kék-sárga vér folyik az ereiben, így a szombat délután is a Budai II stadionban érte őket. A REAC-Újpest szomszédvári rangadón kivel találkozták? Filkor Attilával, aki elmondta, hogy elkötelezett nepsportblog olvasó, és az unalmas olasz bajnokság helyett Rákospalotán talált szórakoztató focit. Miután autogrammot kért Istvánéktől, és kiszedett belőlük néhány kulisszatitkot eme szupersite szerkesztőiről, még ahhoz is ragaszkodott, hogy egy kép kerüljön fel róla. Hát itt van:
Mi is népsportblog-ot olvasunk!
Permalink Eddig 4 szakértő szólt hozzá
09.19.07
Skót csaló!
Gabesz és az emberek látásának javítója illuminált barátai társaságában, a török-magyar focimeccs alatt, a következő kreatív ötlettel örvendeztette meg magát. Adózzunk Gera Zoli becsületén esett csorbának egy elektronikus mementóval! A legmegfelelőbb formának egy neten, vírus módjára terjedő videoklippet szántak, ami videómegosztó szervereken keresztül, email-ben hódítana teret. Miután néhány korty házipálinkát katalizátorként felhasználtak, megformálták a forgatókönyv vázát is. Már csak egy megfelelő szakembert kellett találni, aki elkészíti a műremeket! Hamar megtalálták a kézenfekvő megoldást. Miután építő jellegű javaslataim világszínvonalig tökéletesítették a script-et, nekiláttam a fabrikálásnak. Csak a nyers videóanyag beszerzésének pehelysúlyú logisztikai problémáját kellett megoldani, és megindult a szülés. E-mailben ötletek, javaslatok, észrevételek cseréltek gazdát, statusreportok és ukázok repkedtek, végül 7 verzió véres verejtékén átevickélve felsírt a gyermek. Jó szórakozást!
Gorillamarketingre fel! Fertőzzétek meg kedves ismerőseitek mailboxát a videoklipp címével, hadd csesszék fel az agyukat egy újabb kéretlen körlevéltől.
Permalink 1 szakértő szólt hozzá
09.17.07
Szent őrültek Csillebércen
24 órás non-stop Mountainbike váltóverseny? Köszi, lehetne akkor inkább a gyökértömést érzéstelenítés nélkül? Na, nem mindenki ilyen puhány az alom közelében, mint mi, akik büszkén blogolunk a sportról a sezlonyról, mert például Gabesz fogta magát és összetrombitált egy csapatnyi őrültet, akikkel belevágtak a fenti esemény teljesítésébe. A Folyékony Kenyér Csapat pedig bebizonyította, hogy egyrészt ezt a sportot valóban nem lehet ásványvízzel csinálni, másrészt kiváló eredményt elérve 25 indulóból a 16. helyet szerezték meg a hobbi-kategóriában.
A Folyékony Kenyér csapat
A 4 kilométeres erdei pályán átlag köridejük 15 perc körül volt, ami nem is rossz, ha hozzátesszük, hogy az ultra-megabrutál profiknak is 9 és fél percre volt szükségük a körrekord felállításához. Az I Love Beer köré szerveződött csapatnak sikerült folyamatosan pályán tartania a csapat egyik tagját, ami két körös váltásokkal nagyjából 30 percet jelentett egy elhivatott sörbarátnak az erdőben – vaksötétben, hajnali fagyban is! Mi a magunk részéről csak hatalmas gratulációval tudjuk hozzátenni a magunkét az eseményhez, mert a gondolatára is összerezzenünk, hogy az éjszaka közepén egy erdőben bringázzunk úgy, hogy amúgy is félünk a sötétben és utáljuk, ha nem hagynak aludni minket.
They love beer
Erre Gabeszék végignyomták úgy a programot, hogy éjszaka is csak másfél órát aludtak (ami köztudomásúlag a legszarabb), aztán kelés, melegítés, bringára kapás és fél óra tekerés, majd újra másfél óra csumcsi. Na, ez az, amiért jár a hatalmas respect!
Permalink Eddig 4 szakértő szólt hozzá
09.13.07
Fújd meg a sípod, fújd meg jól…
A skótok tegnap este 12 emberrel 22-t intéztek el. Párizsban a skót nemzeti tizenegy leverte a csigazabálókat, a török-magyar meccsre delegált világ legrosszabb skót vicce pedig egyszemélyes hadseregként a mi 11 aranylábú focistánkkal bánt el. Szétbasz az ideg, és higgyétek el, nem a franciák miatt.
Aki volt olyan hitetlen kutya, hogy nem nézte a meccset, annak elmondom, hogy egészen a hatvanvalahányadik percig úgy játszott a válogatott, hogy csak dícséretet érdemel. A kapitánynak sikerült átvinnie a taktikát a mágnestábláról a pályára, de amit a bíró Gera baleseténél ítélt, azzal szemben még ő is tehetetlen volt. Sajnos tudomásul kell vennünk, ahogy gömb alakú Rubik-kocka sincs, úgy a játékvezető sem fújja vissza az ítéletét, még akkor sem, ha tudja: rosszul döntött. Hajlamos vagyok osztani a Dózsa György úti Shell kút kezelőjének véleményét, aki szerint az UEFA ezt a degenerált faszt azzal az ukázzal küldte Isztambulba, hogy akadályozzon meg egy újabb tömegbotrányt, ami a városra várna vendéggyőzelem esetén. (Benyoka metálba oltott összeesküvés-elméletét az NST-n olvashatjátok.) Ennek az emberszabásúnak már úgyis mindegy, üvöltve követelhetünk örökös eltiltást, de alsó hangon kerékbetörést, két hónap múlva betölti a 45-öt, és eltűnik a focipályákról. Mondjuk, minket ez már nem fog vigasztalni. A nemlétező magyar sportdiplomácia seggét verheti a földhöz, ha csak annyit sikerülne elérni, hogy töröljék Hit Zoli eltiltását.
Ami a legjobban fáj az egészben, hogy ilyen mocskos csalással beleszartak abba a gulyásba, amit Várhidi és csapata főzött. A közvélemény végre kezdett a válogatott mellé állni, végre megérhettük, hogy a bosnyák meccs másnapján reggel nyolcra elfogyott a Nemzeti SzennySport, végre nem a fikázás volt az első gondolata az utca emberének, ha szóba került a CSAPAT, és erre jön ez a patkányba oltott atka, és egy ítélettel alaposan visszavet mindent. Maradt volna kint a büfében, ahonnan egyébként az egész esetet nemnézte, öreganyám járókerettel és 4 diptriás szemüveggel is jobban vezette volna a találkozót.
Sajnos ott még nem tart a csikókból álló csapatunk, hogy ilyen incidenst pszichésen el tudjon viselni, de el fog jönni az az idő is, amikor nem omlunk össze egy ilyen mértéktelen igazságtalanság elszenvedése után, sőt, továbbmegyek, el fog jönni az az idő is, amikor felnövünk annyira, hogy ilyen mértéktelen igazságtalanságot nem fognak elkövetni ellenünk. Dukál a repsect a csapatnak (Tóth Balázs, téged kivéve), október 13-án telt ház fog várni benneteket a Népstadionban! A magyar foci megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez!
A margóra még annyit, hogy azért van minek örülni is. Az U21-es válogatottunk megverte Szerbiát, és ezzel az EB-selejtező csoport élére állt. Fuck, yeah!
Permalink Eddig 16 szakértő szólt hozzá
